Hétfőn, itteni idő szerint 10 óra körül megérkeztünk Kolozsvárra. Lacival és Klaudiával jöttem, ők hoztak kocsival. Volt párszor azért halálfélelmem, a ködben, a szembejövő sávjukat tévesztő kamionokkal, de ezt mamának ne mondd Zsuzsi:)

 Laci albérletében aludtam első este, ahol is a következő nevezetesség rejlik:

Nem tudom, mennyire látszik, de ez egy gázzal működő cserépkályha:)

Aztán másnap elindultam egymagam, és nem tévedtem el egyszer sem! Vagyis voltak kisebb tévesztések, de belefér. A második próbálkozásra sikerült megtalálni a kollégiumot (az elsőnél egy odahívott magyar takarítónéni segítségével kiderült, hogy nem jó helyen járok). Itt angolul sikerült megértetnem magam, így eljutottam a portára, ahol már várt egy boríték a szoba kulcsával. A szobám tök korrekt, kétágyas, van külön fürdőnk is, meg hűtő. Sokkal rosszabbra számítottam, de a nap folyamán többször megdőlt a Romániával szemben felállított előítéleteim sorozata.                                                       

 Ezután térkép segítségével (persze rögtön a "rövidebb utat" választva) eljutottam az egyetemre. A magyar rész elég kicsi, és cigifüstös. Nagyon kedvesen fogadtak, és sikerült elintézni a diákot, amivel 50 % kedvezménnyel utazhatok Románián belül, városon belül pedig egy vonal ingyenes, meg van még valami kedvezmény. Kaptam leckekönyvet is, ami belefér a pénztárcámba, és nem azért mert akkora pénztárcám van:) Szóval nagyon kicsi:)

Ezután találkoztam Lacival, aki idejár az egyetemre. Nagyon sok mindenben segített, és rengeteg dolgot megmutatott a városban (jó magyar kocsmákat pl.).

 Móni, ezt neked fényképeztem. A Krajczár, ahol pár éve elég sok időt eltöltöttünk, és ide megyünk holnap sörözni.

 Ez a kép a kilátóból készült, amit Fellegvárnak hívnak, de még nem sikerült rájönni, miért. Csak egy csúnya szálloda van fent, meg egy román emlékmű, ami a magyarok legyőzésének állít emléket. egy csomó ehhez hasonló "műemlék" van a városban, meg a római múltra utaló csodák.

Amikor mentünk a Fellegvárba, egy bácsi magyarul megkérdezte tőlünk az időt. Laci mondta, hogy ha az öregek hallanak magyar beszédet, akkor ilyen cselekkel kezdeményeznek beszélgetést a fiatalokkal:)

Jajj, egy csomó minden van még, de most ennyit írok, végül itt egy kép a mostani állapotomról:)